Energetikai korszerűsítésre csaknem hatmilliárd forint támogatást nyert el a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei kórház – derül ki az intézmény közleményéből. A beruházás több tagintézményt érint, köztük a nyíregyházi Jósa András Tagkórházat és a mátészalkai tagkórházat is. A fejlesztésről szóló bejelentés a választási kampány időszakában jelent meg.
A tájékoztatás szerint a 2025/MA/EÜEE/01/18 kódszámú,„Egészségügyi energiahatékonysági programhoz kapcsolódó beruházások pályázatát a Nemzeti Energetikai Ügynökség Zrt. fogadta be és támogatta.
A fejlesztés keretében a nyíregyházi Jósa András Tagkórházban megújul a sebészeti tömb, korszerűsítik a szakrendelők épületeit, valamint a régi szakrendelő homlokzata is. A nyíregyházi szakrendelők épületeinek, illetve a Mátészalkai Tagkórház 65 ágyas pavilonjának energetikai korszerűsítése szintén a projekt része.
A közlemény szerint a beruházás célja az energiahatékonyság javítása, a fenntartható működés biztosítása és a betegellátás körülményeinek korszerűsítése. A munkálatok előkészítése már zajlik, az építkezések várhatóan még ebben az évben megkezdődnek.
A fejlesztés szükségességét kevesen vitatják, hiszen a térség kórházi épületeinek egy része évtizedek óta felújításra szorul. Ugyanakkor sokakban kérdést vet fel, hogy a közel hatmilliárd forintos beruházásról szóló bejelentés miért éppen a kampányidőszakban került nyilvánosságra.
Az elmúlt években több egészségügyi fejlesztést is hasonló időzítéssel jelentettek be, miközben a kivitelezések gyakran hosszabb idő alatt, több ütemben valósultak meg. A mostani beruházásnál sem ismert még a pontos ütemezés, illetve az sem, hogy a felújítás idején lesz-e ellátási korlátozás az érintett osztályokon.
Az biztos, hogy a nyíregyházi és a mátészalkai kórházban tervezett korszerűsítés régóta indokolt, ezért a térségben sokan azt várják, hogy a most bejelentett fejlesztés valóban meg is valósul, és nem csak egy kampányidőszakban elhangzó ígéret marad.
Mit tapasztalnak a betegek?
Munkatársunk több olyan embert is megszólaltatott, akik a közelmúltban vették igénybe a Szabolcs-Szatmár-Bereg Vármegyei Oktatókórház szolgáltatásait.
Egy nyugdíjas hölgy, aki protézisműtéten esett át.
„Több mint egy hétig voltam bent a Nyíregyházi Jósa András Tagkórházban. Azt kell mondanom, hogy az épületek többségére tényleg ráfér a felújítás. Amikor megláttam az osztályt, ahová befektettek, rögtön a régi idők jutottak eszembe. Külsőre olyan, mint a Szomszédok sorozatban a panelházak, csak azóta eltelt pár évtized. Méltatlan állapotok vannak, és szükség van a korszerűsítésre. A beteg rengeteg, a belső körülményeken is lenne mit javítani. Már az évezred elején is voltam itt kezelésen, és akkor is ugyanazok a régi feliratok, régi liftek fogadtak. Elavult minden.”
József, vasutas nyugdíjas, aki gyakran jár szakrendelésre.
„Nyolcvan felett már gyakrabban jönnek a gondok, így elég sokszor megfordulok a nyíregyházi szakrendelőkben. A ma is használt épületek egy része még a szocializmus idején, a nyolcvanas években épült, amikor én még fiatal mozdonyvezető voltam. Télen előfordult, hogy a rendelőben ülve megcsapta a hátamat a hideg. Hiába volt csukva az ablak, a réseken befújt a szél, nyáron meg ha rossz irányból jön az eső, akkor azzal van gond. Nem kétséges, hogy szükség van a felújításra, de én már sok mindent megéltem, és mivel választások közelednek, fenntartásokkal kezelem az ilyen bejelentéseket. Nem politizálok igazán, de emlékszem, amikor a vizitdíj miatt népszavazás volt. Lehet, hogy ha bevezették volna, ma jobb lenne az egészségügy. Egy biztos: egyik kormány sem volt elég határozott ahhoz, hogy rendesen megreformálja a rendszert. Ezek a felújítások fontosak, de sokszor inkább csak ráncfelvarrásnak tűnnek.”
Anita, fiatal beteg, aki rendszeresen jár kezelésre.
„Én inkább arról beszélnék, hogy milyen maga az ellátás. Ha finoman fogalmazok, akkor a rendszer még mindig a múltban ragadt, pedig már a 21. században vagyunk. Kell az energetikai felújítás, ezzel nincs vita, de szerintem szerkezetileg is hozzá kellene nyúlni az egészségügyhöz. Hiába lesz egy szép kórház, ha nehéz bejutni, vagy hónapokat kell várni egy vizsgálatra. A közlekedés sem mindegy, sok vidéki beteg órákat utazik, mire ideér. Éltem Nyugat-Európában is, és ott például volt esti rendelés, ügyeleti szakrendelés, úgynevezett urgent care, ahol késő estig lehetett menni orvoshoz. Ez csökkentette a sürgősségi osztály terhelését, és a dolgozók is el tudtak jutni vizsgálatra. Szerintem nálunk is ilyen irányba kellene fejlődni.”
